Az év élőlényei

A vadvilág állományai a Földön mindenhol visszaszorulóban vannak. Minden évben a lakosság szavazatai alapján választják ki az év madarát, gombáját, halát, vadvirágát, fáját, emlősét, rovarát és kétéltűjét vagy hüllőjét. Ezek a fajok hívják fel a figyelmet a természet szépségeire, a biológiai sokféleségre és annak védelmére az aktuális évben.
A havasi cincér (Rosalia alpina) leginkább hegyvidéki bükkösökben él, általában 300 és 2000 méterre tengerszint feletti magasságban. Közép- és Dél-Európa hegyvidékein, Magyarországon a Dunántúli- valamint az Északi-középhegységben, illetve a Mecsekben honos és gyakori, de megtalálható a Dunántúli-dombság egyes magasabb részein is.
A megtermékenyített nőstények az elhalt fa réseibe rakják a petéiket, ahonnan a kikelő lárvák berágják magukat a mélyebb részekbe. Lárvája legtöbbször a bükk fájában él, de más fafajok, például a közönséges gyertyán, mezei juhar, hegyi juhar, korai juhar, magas kőris, magyar kőris, hegyi szil, illetve a hársfajok ugyancsak a tápnövényei közé tartoznak. A felnőtt bogarak élettartama csupán 10 nap körül van, de a nőstények néha akár három hétig is élhetnek. Ezalatt az idő alatt nem táplálkoznak, a lárvák viszont 3-4 évig fejlődnek a fa mélyén.
A havasi cincér Magyarországon védett faj, de számos más európai országban is védett. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján a sebezhető („vulnerable”) kategóriába sorolják. A havasi cincér védelmét elsősorban az élőhelyének védelme, a sérült fák, kidőlt törzsek megőrzése jelenti. Különösen fontos az erdőszéli vagy más helyen szabadon álló, napsütötte fatörzseket óvni, mert ezek több évig kiszolgálják a lárvák fejlődését. Fennmaradását a szálaló erdőművelés, a vegyes korú állományok kialakítása, a lékek, a tisztások megőrzése segíti.
Írta: Gombos Dániel, Bizottsági tag
Fotó: https://sokszinuvidek.24.hu/