A kertterápia jótékony hatása

Napjainkban a városi életmód, a stresszes munkavitel miatt többségünk fárasztónak és mentálisan kimerítőnek találja hétköznapjait. A közösségi média, a telefon, a televízió mind elvonja figyelmünket a minket körülvevő természetes környezetről. Ugyanakkor számos külföldi kutatás számol be a természetes környezet és a kertészkedés jótékony hatásáról a mentális egészségünk vonatkozásában.

Az Egyetemünkön működik egy, a hallgatók számára kialakított Közösségi Kert, melyben mindenki a maga kedvére kertészkedhet. Úgy gondoltuk, érdemes lenne egy vizsgálatot végezni azon diákok körében, akik aktívan tevékenykednek vagy kertészkedtek korábban a Közösségi Kertben.

Célunk az volt, hogy megfigyeljük a természetes környezet és a kertészkedés hatását a hangulat, a stressz és a szorongás vonatkozásában. Továbbá az, hogy felhívjuk a figyelmet ezen prevenciós és terápiás lehetőség használatára, egyúttal a minket körülvevő természetes környezet fontosságára, és nem utolsó sorban a Közösségi Kert által kínált kiváló lehetőségre.

A vizsgálat két részből állt.Egy interjúból a korábbi kertészkedő hallgatókkal, és egy kérdőíves vizsgálatból, melyben jelenleg aktívan tevékenykedő, illetve egyáltalán nem kertészkedő hallgatók vettek részt.Az interjú során a diákok tapasztalataira és érzéseire voltunk elsősorban kíváncsiak. Az előzetes megkérdezések alapján a hallgatók hasonló pozitív érzésekről számoltak be, mint a külföldi rehabilitációs kertterápia résztvevői. Egyhangúlag a megnyugvást, a nyugodtságot élték át az egyes alkalmak után. Továbbá stressz- és feszültségoldó hatásúnak érezték a kertészkedést. Emellett kiemelték, hogy jó érzés volt látni "munkájuk gyümölcsét", amely a befektetett munkájuk eredménye volt. A hallgatók jelentős részénél fontos szerepet játszott a kerti tevékenységek társas jellege, a közösségi lét hozzájárult a kert pozitív hatásához. Negatív hatásokról a megkérdezett diákok nem számoltak be, az esetlegesen előre törő nem kívánatos növények és az azok eltűntetésével kapcsolatos teendőkön kívül.

A vizsgálat második része az idei év kertészeinek részvételével folytatódott. A munkálatok megkezdése előtt, majd egyhónappal később, legalább 8 alkalomnyi kertészkedés után a Kertészek egy sor kérdőívet töltöttek ki, melyek a szorongás, a stressz és a hangulat mérésére alkalmasak. Ahhoz, hogy az eredményeiket összehasonlíthassuk más eredményekkel, toboroztunk egy kis csoportot, akik egyáltalán nem vettek részt a Közösségi Kertben, viszont tettek itt egy bemutató sétát Ez a csoport a séta előtt és után töltötte ki a kérdőíveket. Eredményeink igazodtak a korábbi kutatások eredményeihez. A kertészkedő és nem kertészkedő csoport hallgatóinál is egyaránt javulás volt látható a hangulat, a stressz és a szorongás vonatkozásában, azaz a diákok jobb hangulattal és kisebb szintű átélt szorongással és stresszel jellemezték magukat a második kérdőív kitöltéskor.

Írta: Ábri Anna Amarilla és Csörsz Ilona