Műanyag II. rész

Láthatatlan tehát ártalmatlan?

Volt egyszer egy legyártott műanyag eszköz. Az eszköz legurulva a gyártósorról önmaga 25 centes gyártási költségén túlnőve sokkal nagyobb értéket adott az embereknek. Kényelmet és örömöt. Várta őt egy évezredre szóló élet, tele kalandokkal. Azonban a történet nem az élete teljében levő műanyagunknál végződik. A ő élete lényegesen hosszabb, mint amennyi ideig érdekel minket, mint amennyi ideig használjuk és betölti/betöltheti szerepét. Használjuk, eldobjuk, és ha nincs benne a szerencsés 9%-ban, vagy a kevésbé szerencsés 12%-ban (mely mennyiséget újrahasznosítunk illetve elégetünk), végezheti szeméttel, talajjal, üledékkel borítva, vagy útra indulhat a folyóinkon. Itt a nedvességen és mechanikai behatásokon kívül UV sugárzás éri rendkívül hosszú ideig, minden nap. Ettől a jelentős sugárzástól a műanyag rideg lesz, aprózódni kezd, majd az aprózódott részek is aprózódni kezdenek. Az 5 mm-nél kisebb átmérővel rendelkező polimer darabokat mikroműanyagoknak tekintjük. A fogalom nem új keletű, de a használata és jelenléte sem. Használják fogkrémekben és kozmetikumokban is. De miért jelentenek tulajdonképpen problémát?
A probléma középpontjában a tápláléklánc áll. A mikroműanyagokat méretüknél fogva sokkal könnyebben lenyelik a tengeri, tavi, folyami élőlények. Az óceánokban jelenlévő 51 000 000 000 darab mikroműanyagból leggyakrabban a planktonok és krillek fogyasztanak. Őket eszik meg a kisebb halak, tőkehal, lepényhal, osztrigák, rákok, ezeket pedig a ragadozó halak. A műanyagok pedig a szövetekben is feldúsúlhatnak. Végül a fenti állatokat mi elfogyasztjuk csúcsragadozóként, így a műanyag visszakerül az egykori gazdájához, bejut a testünkbe. Néhány példát említve, mikroműanyagot találtak már mézben, tengeri sóban, csapvízben, háziporban.
Ez aggodalomra adhat okot, különösen, ha utánajárunk milyen vegyi anyagok vannak jelen a gyártási folyamatokban. Először ott a BPA mely átlátszóvá teszi a műanyagot, de bizonyítottan zavarja a hormonháztartásunkat. A DEHP rugalmassá teszi a műanyagot, ami hasznos a használat során, ugyanakkor daganatos megbetegedést okozhat. A bennük lévő vegyi anyagok által a mikroműanyagok mérgezőek lehetnek, ezek pedig bekerülhetnek az élelmiszerláncba. Vizsgálatok alapján tízből nyolc csecsemőnek és majdnem minden felnőttnek mérhető mennyiségű ftalát (PVC előállításnál használatos anyag) van a testében, az emberek 93%-nak pedig kimutatható mennyiségű BPA található a vizeletében.
Az összefüggések a mikroműanyagok egészségügyi kockázatait illetően nem egyértelműek. Egyszerűen nem készült még elég kutatás a témában. Azonban látnunk kell, hogy a műanyagok tekintetében a helyzet zabolátlan. A lehetősége erősen fennáll annak, hogy az eldobott, nem oldódó, illetve ártalmatlannak hitt műanyag valójában mégis elbomlik és bárhogy is szeretnénk, nem tudjuk elég messzire dobni.

Írta: Fülöp Ferenc Krisztián, Bizottsági tag
Forrás: https://www.youtube.com/user/Kurzgesagt
Fotó: https://laboratorium.hu/mikromuanyag